Hogyan találom meg a legjobbat? Ezt a kérdést bármikor, bármely életterületen feltehetjük magunknak. Ugyanis mindnyájan a legjobbat keressük. De a keresés során hamar arra is rájövünk, hogy nincs egy bevált recept. Nincs olyan, ami mindenkinek a legjobbat jelentené. Nekünk kell kiválasztanunk a számunkra legjobb dolgokat.

Amit mi biztosan hiszünk, hogy megtaláltuk a számunkra a legjobb búzafű megoldást a Búzafűlépor képében. De van számtalan más alternatíva is, ami másoknak jobban tetszhet. Ezért most megvizsgáljuk az összes búzafű hasznosítási lehetőséget:

1. Otthoni termesztés

Legfőbb előnye, hogy a búzafűlét a lehető legfrissebben, minden potenciális tápanyagveszteség nélkül tudjuk magunkhoz venni. Azonban ez csak abban az esetben lehetséges, ha képesek és hajlandóak vagyunk a megfelelő körülményeket biztosítani: a speciális táptalajt, amit csak egyszer használunk; az ökogazdaságból származó vetőmagot; a steril és szabályozott levegő, hőmérséklet és páratartalmi körülményeket; a kellő pillanatban történő napi aratást és ennek folyományaként a minden napi vetést; és a magas tisztasági körülmények között történő préselést. És akkor még nem beszéltem az ezzel járó munkáról és a könnyen, napi több órás foglalkozássá duzzadó feladatról. És a frissen facsart búzafűlé nem tárolható, azonnal fogyasztani kell.

2. Levágott és csomagolt búzafű

Amennyiben olyan gazdaságból vesszük, ahol minden bio, és betartják a legmagasabb tisztasági és minőségi követelményeket a termesztés során, akkor megspóroljuk a sok vesződséggel járó termesztést. Ekkor magas minőségű búzafüvet kapunk, amit magunknak kell kipréselnünk. Itt kezdődnek azonban a hátrányok. Be kell ruházni egy préselő gépbe, és továbbra is biztosítani kell a steril préselési körülményeket a legoptimálisabb hatás érdekében. A levágott búzafüvet pedig csak pár napig lehet eltartani hűtőben, és ugyanakkor már a levágás pillanatától elkezd veszíteni a tápanyagértékéből.

3. Porított búzafű

Van ilyen, búzafű porítva. Az eljárás során szabad földön vetik el a búzamagot, a kalászba szökés előtti nagyságig hagyják nőni, majd learatják, bálázzák, szárítják, végül porítják Előnye, hogy ugyancsak kényelmes a fogyasztása, de komoly hátrányokkal rendelkezik: nincs semmiféle minőségi követelmény; nincs egyszer használt biotalaj; nincs bio vetőmag; szabad termesztésben folyik, kitéve minden környezeti és fertőzési ártalomnak; akár műtrágyázhatják is; a feldolgozás ugyancsak nélkülöz minden sterilitást. Még az is előfordulhat, hogy külföldről származik, ami nehezen ellenőrizhető. A porított búzafű további hátránya, hogy tápanyagértéke már a léhez képest is csak annak töredéke. Ezt egyrészt a tápanyagok száradásig végbemenő bomlása, másrészt magas, kizárólag ballasztanyagként megjelenő rosttartalom okozza.

4. Fagyasztott búzafűlé

Előnye, hogy frissen préselés után rögtön lefagyasztják - remélhetőleg – gyorsfagyasztási eljárással, így a tápanyagok nagy részét biztosan megőrzi. És persze továbbra is ellenőrzött biogazdaságból szerezzük be a fagyasztott lét. Hátránya, hogy folyamatos hűtést igényel, és hiába a fagyasztás, pár hónapnál tovább nem tartható el, mivel vizes közegben a lebomló folyamatok a fagyás hatására ugyan lelassulnak, de nem állnak meg. A folyamatos hűtési igény miatt nehezen szállítható, így nélkülözni kell sok esetben, például utazás során. Továbbá a fogyasztása is kissé nehézkes, mivel türelmesen ki kell várni az olvadást. Ugyanis bármilyen melegítő eljárás többet árthat, mint amennyit használ a tápanyagok megsérülése miatt.

5. Tartósított, palackos búzafűlé

Egyben biztosak lehetünk. Manapság nincs olyan technológia forgalomban, amivel képesek lennének folyadékot tartósítószer nélkül huzamosabb ideig eltárolni. Természetesen kényelmes, és biztosan tartalmaz hasznos anyagokat. De megéri? Ennek folyományaként a másik orcánkat is odanyújtottuk az egészségtelenségnek. Mivel az egészség címén újra mesterséges anyagokkal teleöntött élelmiszert fogyasztunk. Vagyis rögtön nem 100%-os ez a fajta búzafűlé a hozzáadott anyagok miatt, és továbbra is kérdéses az eredeti folyadék termesztésének körülményei.

6. Búzafűlépor

Természetesen ennek is vannak hátrányai. Az otthon termesztés kivételével minden olyan forma, ami eljáráson esik át, az veszít valamennyit tápértékéből. Azonban a búzafűléport biofölddel kezdve, ökobúza felhasználásán át, optimális hőmérséklet, páratartalom és levegőminőség közötti termesztésen keresztül, a tápanyagmaximum elérésekor védőfelszerelésben való aratás és utána teljes mértékben steril és ellenőrzött körülmények közötti feldolgozás közepette, a folyadék hűtve szárításával állítják elő. Az aratás utáni azonnali feldolgozásnak köszönhetően a lehető legtöbb tápanyagát megőrzi, és mivel hiányában van a bomláshoz szükséges vizes környezetnek, ezért akár több évig is eltartható minőségromlás nélkül. A por formának köszönhetően, nagyon kényelmesen elkészíthető és azonnal elfogyasztható. Bárhova magunkkal vihetjük. Válogatott minőségből készül, hozzáadott anyagoktól mentes.

És rendkívül koncentrált. 1,7 kg búzafűből 1200 ml búzafűlé folyadék keletkezik, ami porítva 60 g-os, egy havi adagos kiszerelésben kerül forgalomba. Az elkészítési eljárás, a lé és maga a búzafűlépor is bizonyíthatóan bevizsgált.